Németországi alvállalkozás: mire van szüksége a cégének
A munka megvan. A csapat is megvan. Aztán jön a német megrendelő kérdése: „Küldje át a papírokat“ – és kiderül, hogy nyolcféle igazolásról van szó, amelyek fele hetekig készül. A legtöbb magyar cég nem a szakmai tudáson bukik el a német piacon, hanem az adminisztráción.
Ez az áttekintés végigmegy azon, mire van szüksége egy magyar építőipari vállalkozásnak ahhoz, hogy Németországban alvállalkozóként dolgozhasson: mit hol kell igényelni, mennyi ideig tart, és hol szoktak elakadni a cégek. Nem elméletből írjuk – mi magunk is végigcsináltuk.
Először a legfontosabb: vállalkozási szerződés, nem munkaerő-kölcsönzés
Két teljesen különböző dologról van szó, és a különbség meghatározza az összes többi kötelezettséget.
Vállalkozási szerződés (Werkvertrag) esetén Ön egy körülhatárolt eredményt vállal – például egy emelet villanyszerelését terv szerint. A saját embereit Ön irányítja, saját szerszámmal dolgoznak, és a munka minőségéért Ön felel. Ez a normál út, és ez az, amiben mi is dolgozunk.
Munkaerő-kölcsönzés (Arbeitnehmerüberlassung) esetén Ön embereket ad át, akik a megrendelő utasításai szerint, az ő szervezetébe beépülve dolgoznak. Ehhez Németországban hatósági engedély kell – és a fő építőiparban ez csak szűk kivételekkel megengedett.
⚠ A besorolás nem a szerződés címén múlik, hanem a tényleges gyakorlaton. Ha papíron vállalkozási szerződés van, de a valóságban a német megrendelő osztja be naponta az Ön embereit, az színlelt szerződés. A következmények mindkét felet érintik: járulékok utólagos megfizetése, bírság, és a megrendelőnél is komoly kockázat. Ezért ragaszkodjon ahhoz, hogy a munkát az Ön művezetője ossza be.
Amire szüksége lesz – a teljes lista
Sorrendben, ahogy a gyakorlatban kell:
1. Cégkivonat és tevékenységi kör
Friss cégkivonat (általában három hónapnál nem régebbi), amelyből kiderül a cég létezése és ki a képviseletre jogosult. Ez utóbbi fontosabb, mint gondolná: a német megrendelő ellenőrizni fogja, hogy a szerződést aláíró személy szerepel-e a cégkivonatban. Ha a tárgyaló partner nem azonos az ügyvezetővel, meghatalmazás kell.
2. Kézműves kamarai bejelentés (ha a szakma az „A melléklet“-be tartozik)
A német iparűzési rend (Handwerksordnung) A melléklete felsorolja azokat a szakmákat, amelyeket csak megfelelő képesítéssel lehet gyakorolni – ide tartozik többek között a villanyszerelés, a fűtés- és vízszerelés, valamint a hűtő- és klímatechnika. Külföldi cégként nem kell beiratkoznia, de az ideiglenes tevékenységet be kell jelentenie az illetékes Handwerkskammernél, a szakképzettség igazolásával. Ez önálló dokumentum – nem helyettesíti a cégkivonat, és nem helyettesíti a vállalkozói igazolvány.
3. § 48b szerinti adólevonási mentességi igazolás
Enélkül a német megrendelő köteles a számla összegének 15 %-át visszatartani és befizetni az adóhivatalnak. Nem rosszindulatból teszi: ha nem tenné, ő felel az összegért. Egy 50 000 eurós megbízásnál ez 7 500 euró, ami hónapokra eltűnik a pénzforgalmából.
Ezt az igazolást a magyar cégek számára központilag illetékes német adóhivatal állítja ki – 2026-tól a nürnbergi adóhivatal (Finanzamt Nürnberg). A kérelemhez a NAV illetőségigazolása kell. Ez az a pont, ami a legtöbb időt viszi el, ezért ezzel kezdjen.
Részletesen: a § 48b igazolás igénylése magyar cégeknek.
4. Kiküldetés bejelentése a vámhatóságnál
A munka megkezdése előtt be kell jelentenie a kiküldött munkavállalókat a német vámhatóság (Zoll) bejelentő portálján. Az építőipar ebbe a körbe tartozik. A bejelentés visszaigazolását a megrendelő is kérni fogja.
Részletesen: bejelentés, minimálbér és SOKA-BAU.
5. A1-igazolás – személyenként
Minden egyes kiküldött emberre külön A1-igazolás kell, amely azt tanúsítja, hogy az illető a kiküldetés alatt is a magyar társadalombiztosításban marad. Hat ember: hat igazolás. Ha valakit menet közben lecserél, az új embernek saját igazolás kell, még mielőtt az építkezésre lép.
Részletesen: A1-igazolás a csapat egészére.
6. Felelősségbiztosítás
Céges felelősségbiztosítás, amely a németországi tevékenységre is kiterjed. Egy dolgot érdemes külön megnézni a kötvényben: a tevékenységi és megmunkálási károk (Tätigkeits- und Bearbeitungsschäden) fedezetét – vagyis azt a kárt, ami éppen abban a dologban keletkezik, amin dolgoznak. Sok kötvényben ez az egyetlen tétel lényegesen alacsonyabb összeggel szerepel, mint a címlapon feltüntetett fedezet, márpedig az építkezésen éppen ez a leggyakoribb kárfajta.
7. Kézbesítési megbízott és német nyelvű iratok
A külföldi munkáltatónak kézbesítési megbízottat kell megneveznie Németországban, és a hatósági ellenőrzéshez szükséges iratokat – munkaszerződés, munkaidő-nyilvántartás, bérelszámolás, a kifizetés igazolása – német nyelven, belföldön kell tartania. A gyakorlatban itt szokott elakadni a legtöbb ellenőrzés.
8. Adószám és fordított adózás
A németországi építési szolgáltatásoknál jellemzően a fordított adózás (§ 13b UStG) érvényes: a számlát áfa nélkül állítja ki, az adót a megrendelő vallja be. Ehhez érvényes közösségi adószám kell, amit a megrendelő le fog ellenőrizni.
Mit fizetnek – és mi az, ami alá nem lehet menni
A kiküldött munkavállalókra a német kötelező munkafeltételek vonatkoznak. A törvényes minimálbér 2026. január 1-je óta órabruttó 13,90 euró. Az építőiparban ennél magasabb, általánosan kötelező szakmai minimálbérek is vannak, amelyek szakmacsoportonként és bércsoportonként eltérnek.
Ez nem tárgyalás kérdése, és nem lehet „megegyezni“ alacsonyabb összegben. A megrendelő kezesként felel azért, hogy az Ön emberei megkapják a minimálbért – ezért is fogja Öntől a papírokat kérni. Aki lényegesen a piaci szint alatt ad árat, az vagy nem számolt utána, vagy nem szándékozik betartani; a német megrendelők ezt ma már felismerik, és éppen ezért kerülik.
Mennyi időt vegyen számításba
Ez a leggyakoribb hiba: a cég akkor kezdi az ügyintézést, amikor a megbízás már megvan.
| NAV illetőségigazolás | napok–hetek |
| § 48b igazolás (az illetőségigazolás után) | hetek |
| Kamarai bejelentés | hetek |
| A1-igazolás (személyenként) | napok–hetek |
| Vámhatósági bejelentés | azonnal, de a munka megkezdése előtt |
Kezdje a § 48b igazolással és az A1-ekkel – ez a kettő tart a legtovább, és e kettő nélkül vagy pénzt veszít (15 % visszatartás), vagy el sem kezdhet dolgozni.
Gyakori kérdések
Kell német cég vagy telephely?
Nem. Magyar cégként, magyar székhellyel is dolgozhat Németországban alvállalkozóként – az uniós szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján. A felsorolt bejelentési és igazolási kötelezettségek viszont ettől függetlenül fennállnak.
Mi történik, ha nincs § 48b igazolásom?
Dolgozhat, de a megrendelő köteles a számla összegének 15 %-át visszatartani és az adóhivatalnak befizetni. Az összeget később beszámítják az adójába, tehát nem vész el – de a pénzforgalmából hónapokra kiesik. Kisebb megbízásoknál van értékhatár, amely alatt nincs levonás.
Az embereim maradhatnak a magyar társadalombiztosításban?
Igen, ez az A1-igazolás lényege. Feltétel többek között, hogy a kiküldetés ideiglenes (legfeljebb 24 hónap), hogy a munkaviszony végig Önnel áll fenn, és hogy a cége Magyarországon is érdemi tevékenységet folytat. Egy olyan cég, amely kizárólag külföldre küld embereket, ezen a ponton elbukhat egy ellenőrzést.
Ki felel, ha kár keletkezik az építkezésen?
A saját munkájáért Ön felel a vállalkozási jog szabályai szerint, és a jogos hibákat saját költségén javítja. Ezért fontos, hogy a felelősségbiztosítása a németországi munkára és a megmunkálási károkra is kiterjedjen.
Muszáj németül beszélni?
A csapatnak nem – nálunk minden építkezésen van németül beszélő kapcsolattartó. A hatósági iratokat viszont német nyelven kell tudni bemutatni, és a kézbesítési megbízottnak is németországi címmel kell rendelkeznie.
Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem helyettesíti az egyedi jogi vagy adótanácsadást. A szabályok és összeghatárok változhatnak; konkrét ügyben kérje szakértő segítségét.