DanubeHandwerk
← Tudástár

§ 48b adólevonási mentesség – így kerüli el a 15 % visszatartást

8. August 2026

Az első németországi számlánál sok magyar cég ugyanazt a meglepetést éli át: a megrendelő nem a teljes összeget utalja, hanem 15 %-kal kevesebbet. Nem vitáról van szó, és nem is rosszindulatról – a német megrendelő törvényi kötelezettséget teljesít. És van egy egyetlen papír, amivel ez elkerülhető.

Ez a cikk arról szól, mi az a § 48b szerinti adólevonási mentességi igazolás, hogyan igényli meg egy magyar cég, mennyi ideig tart, és mire figyeljen, hogy ne akadjon el.

Miért tartja vissza a megrendelő a 15 %-ot

A német jövedelemadó-törvény (§ 48 EStG) szerint aki építési szolgáltatást vesz igénybe vállalkozóként, köteles az ellenérték 15 %-át visszatartani és befizetni az adóhivatalnak – kivéve, ha a szolgáltató érvényes mentességi igazolást mutat be.

A kötelezettség a megrendelőt terheli, nem Önt. Ha nem vonja le, ő felel az összegért – akkor is, ha Ön időközben rendben megfizette az adóit. Ezért nem fog engedni belőle: nem az Ön megbízhatóságát vonja kétségbe, hanem a saját felelősségét kezeli.

A visszatartott összeg nem vész el: beszámítják az Ön német adókötelezettségébe. De addig ott van az adóhivatalnál. Egy 50 000 eurós megbízásnál 7 500 euró – ennyivel kevesebb pénzből kell kifizetnie a béreket, a szállást és az utazást.

Van értékhatár

Nem minden számlánál kell levonni. Elmarad a levonás, ha az ugyanannak a megrendelőnek egy naptári évben nyújtott szolgáltatás értéke várhatóan nem haladja meg

  • az 5 000 eurót általános esetben, illetve
  • a 15 000 eurót, ha a megrendelő kizárólag adómentes bérbeadási tevékenységet végez.

Két buktató van ebben. Egyrészt ez értékhatár, nem adómentes rész: ha átlépik, a levonás a teljes összegre vonatkozik, nem csak a fölötte lévő részre. Másrészt az éves összeg számít ugyanannál a megrendelőnél – három darab 2 000 eurós munka együtt már átlépi a határt. Rendszeres együttműködésnél tehát gyakorlatilag mindig kell az igazolás.

Hogyan igényli meg egy magyar cég

1. lépés: NAV illetőségigazolás

A német adóhivatal igazolást kér arról, hogy a cége Magyarországon adóügyi illetőséggel bír. Ezt a NAV állítja ki (illetőségigazolás). Ezzel kezdje – ez az a láncszem, ami a legtöbbször késlelteti az egész folyamatot.

2. lépés: kérelem az illetékes német adóhivatalhoz

Külföldi cégek esetében nem az építkezés helye szerinti adóhivatal az illetékes, hanem székhely szerinti ország alapján központilag kijelölt hivatal. Magyarországon bejegyzett cégek esetében ez a nürnbergi adóhivatal (Finanzamt Nürnberg).

⚠ Ez a hatáskör időnként változik: 2026. január 1-jétől a magyar cégek ügyeit a Zentralfinanzamt Nürnberg helyett a Finanzamt Nürnberg viszi. Beadás előtt érdemes ellenőrizni az aktuális állapotot, mert a rossz hivatalhoz küldött kérelem heteket vesz el.

A kérelemhez jellemzően szükséges: a cég adatai, az illetőségigazolás, a tervezett németországi tevékenység leírása, és ha már van, a megrendelő adatai vagy a szerződés.

3. lépés: az igazolás

A kiállított igazoláson szerepel a cég neve és címe, az adószám, egy biztonsági szám (Sicherheitsnummer), a kiállító hivatal és az érvényességi idő – legfeljebb három év.

Fontos: első alkalommal, illetve újonnan alapított cégeknél a hivatal gyakran nem általános, hanem megbízáshoz kötött (auftragsbezogen) igazolást állít ki. Az ilyen igazolás csak arra az egy építkezésre érvényes – a következő megrendelőnél újat kell kérnie. Olvassa el ezt a részt figyelmesen, mielőtt megnyugszik.

A megrendelő ellenőrizni fogja – és ez jó hír

A német megrendelő az igazolás érvényességét ingyenesen leellenőrizheti a Szövetségi Adóhivatalnál (BZSt) a biztonsági szám és az adószám alapján. Ez nem bizalmatlanság: neki is bizonyítania kell, hogy körültekintően járt el.

Az Ön szempontjából ez azért jó, mert egy érvényes, ellenőrizhető igazolás azonnal elhárítja a 15 %-os kérdést – nem kell magyarázkodni, nem kell alkudozni.

A leggyakoribb hiba: a lejárati dátum

A gyakorlatban nem az hiányzik, hogy egyáltalán van-e igazolás, hanem az, hogy a kifizetés pillanatában érvényes-e. Nem a szerződéskötés időpontja számít, hanem a fizetésé.

Egy fél éven át tartó munkánál, ahol a végszámlát az átadás után hetekkel egyenlítik ki, könnyen előfordul, hogy a projekt elején beszerzett igazolás addigra lejár – és a megrendelő ekkor már köteles levonni. Írja fel az érvényesség végét a tervezett fizetési határidő mellé, és időben kérje a következőt.

Mit tegyen, ha még nincs igazolása, de indulna a munka

Elkezdheti a munkát – ez nem engedélykérdés, hanem adólevonási kérdés. Csak számoljon azzal, hogy a megrendelő levon 15 %-ot addig, amíg az igazolás meg nem érkezik.

Amit ilyenkor tenni érdemes:

  • Beszélje meg előre a megrendelővel. Egy váratlanul 15 %-kal kisebb utalás bizalmatlanságot szül; egy előre jelzett viszont szakszerűnek hat.
  • Tervezze be a pénzforgalmába. A béreket és a szállást akkor is fizetnie kell.
  • Kérje az elszámolást a levonásról (Abrechnung über den Steuerabzug) – ez alapján tudja később beszámítani.

Gyakori kérdések

A fordított adózás (§ 13b) nem váltja ki?

Nem, a kettőnek semmi köze egymáshoz, és egyszerre érvényesek. A fordított adózás az áfáról szól, a § 48 pedig a jövedelemadó biztosításáról. A 15 % alapja ráadásul az áfával növelt ellenérték – akkor is, ha a számlán fordított adózás miatt nem szerepel áfa.

Elég a másolat?

Igen, a gyakorlatban másolatot vagy szkennelt példányt szoktak átadni. A megrendelő az érvényességet úgyis elektronikusan ellenőrzi.

Meddig érvényes?

Legfeljebb három évig, de az igazoláson feltüntetett időszak a mérvadó. Első igényléskor gyakran rövidebb vagy megbízáshoz kötött igazolást adnak.

Mennyibe kerül?

Az igazolás kiállítása nem díjköteles. Az idő a költség: a NAV-igazolás beszerzése és a német hivatali átfutás együtt hetekre rúghat.

Az alvállalkozómra is vonatkozik?

Igen. Ha Ön is bevon alvállalkozót a németországi munkába, akkor Ön kerül a megrendelő szerepébe: Önnek kell tőle igazolást kérnie, különben Önnek kell levonnia a 15 %-ot – és Ön felel érte.

Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem helyettesíti az egyedi adótanácsadást. Az illetékességi szabályok és összeghatárok változhatnak; konkrét ügyben kérje könyvelője vagy adótanácsadója segítségét.